2013. április 24., szerda

~8. rész

~zene

Már sötétedett, ezért elmentem fürdeni és elaludtam. Niall-el álmodtam, de már nem tudom, mit. Annyi maradt meg, hogy Niall volt benne.
Reggel fél órával később keltem a megszokottnál. Gyorsan magamra rángattam a ruháimat, tettem el kajára pénzt és elindultam.

Mikor a suliba értem Niall már ott volt és ült a padunkban. Meglátott és a vigyor az arcáról eltűnt. Lehajtottam a fejemet és odasétáltam hozzá. Letettem a táskámat és elővettem a biológia felszerelésemet. Egy cetlit csúsztatott felém, mire én szétnyitottam azt és megnéztem, hogy mi áll benne.
Hogy vagy?:(
Ránéztem, mert nem értettem, hogy miért nem mondja inkább...Visszaírtam neki.
Niall: Hogy vagy?:(
Én: Megvagyok. Na és te? Mi ez a szomorú fej?:O
Niall: Pocsékul!
Abbahagytuk a levelezést, mert, egy az, hogy Niall nem írt többet és nem akartam piszkálni, kettő, bejött a tanár. Egész biosz órán csöndben ültünk. Eredetileg olvasni kellett volna a következő anyagot, de mindenki elfoglalta magát valami mással. Az osztály negyede repülőkkel szórakozott, a másik negyede papírgalacsint dobált, a harmadik negyed /a stréberek/ olvasta a következő anyagot és akik ezek közül egyikbe sem tartoztak bele - mint például én is -, azok csak ültek és néztek ki a fejükből.
Néha-néha összenéztünk Niall-el, de semmi más. Olyan...szomorú volt. Miért nem akarja elmondani?!

Óra után megkérte az osztályfőnököt, hogy hagy ülhessen el máshova, mert állítólag 'ő ezt már nem bírja'. Hát oké! Ilyenkor az én fejemet is érdemes nézni.
Először:
Aztán:
Nem nagyon értettem, hogy miért csinálja ezt. Mondjuk, én sose értem, hogy mit miért csinál. Kiszámíthatatlan! Jobb szó nincs rá.

Kajaszünetben rezegni kezdett a telefonom, Niall-től jött SMS-em. Értelmes egy srác, de most komolyan. Inkább küld egy SMS-t, ami pénzbe kerül, minthogy megtegyen 2-3 lépést és elmondja. 
Valamelyik nap átmegyek hozzád! 
Niall
Aha. Ránéztem és ő is rám, halványan elmosolyodott, mire én is. 

Suli után Niall-el együtt mentünk a buszon, mivel közel lakik a nagymamámhoz. A buszon fogta a kezemet és meg is csókolt. Nem szóltunk egymáshoz, csak néztük a másikat, hogy mit csinál és közben fogta a kezemet. A nagyi utcájáig kísért el, aztán ment haza.
Nagyival mindent megbeszéltünk, ami ma történt.

Délután fél 4 körül, hazaindultam és megígértem nagymamámnak, hogy holnap is bejövök. Felültem a buszra és zenét kezdtem hallgatni. Leszálltam, elindultam haza, de hirtelen kaptam egy SMS-t. Niall írta, hogy elmehetnénk együtt valahova, ha van kedvem vagy ha ráérek.
Még nehezebbé teszi a helyzetet, de nem tudok neki nemet mondani. Végül is belementem nagy nehezen és eldöntöttük, hogy moziba megyünk. A Scary Movie 5. részét néztük meg. Vicces film volt, de most nem tudtam nevetni. Mellettem Niall elég jól elvolt, csak ette a popcorn-t és röhögött. Néha ránéztem és ő is rám, miközben vigyorgott. Egy-két alkalommal adott egy puszit és nézte tovább a filmet.
Komolyan nem értem, hogy miért csinálja ezt. Egyre nehezebb lesz ez így. Titokban pedig nem szeretném. Az olyan, mintha ciki lennék neki, pedig tudom, hogy most már nem vagyok neki az. Lehet, hogy tényleg szeret? oO
Azt hiszem ezt megint meg kell beszélnünk. Amikor vége lett a filmnek, elindultunk hozzánk. Egymás mellett lépkedtünk, kézen fogva. Amikor a házunk elé értünk elengedtem a kezét és belekezdtem a mondanivalóimba.
-Niall! Beszélnünk kell!-fordultam vele szembe.
-Mi az?-kérdezte mosolyogva.
-Rólunk lenne szó!
Ahogy kimondtam, eltűnt a mosoly az arcáról.
-Igen?!-kérdezte nehézkesen és nyelt egyet.
-Ez így nem lesz jó! Én titokban nem szeretnék semmit, de beleőrülök, ha nem lehetek veled! A barátaidat választottad, megértem! Mi nem lehetünk együtt többé! Sajnálom, de megnehezíted az életemet! Még jobban! Mint most is! Elhívsz mozizni, viszont nem lehet köztünk semmi! Ez így nem jó!-fakadt ki belőlem.
-Értem!-mondta halkan, lehajtott fejjel.-Szóval nem akarod, hogy veled lógjak! Értem én!
-Nem! Félreérted! Szeretek veled lenni, de ha titokban kell tartani, akkor inkább nem kérek belőle!-magyaráztam el neki.
-Aha! Rendben!-motyogta.-Jó éjt!-nyomott egy puszit az arcomra és elment.
Szomorú volt, szerintem nem számított rá, hogy ezt fogom mondani. Néztem egy darabig, ahogy egyre csak távolodik Niall alakja, utána bementem a házba. Ledobtam magamat a kanapéra, elgondolkodtam a Niall-el való kapcsolatomon és szerintem nagyon idiótán nézhetett ki a fejem.
Reméltem, hogy holnap nem lesz ilyen szomorú és legalább hozzám szól. Megtiltották neki, hogy együtt legyünk, de azt nem mondták, hogy nem beszélgethetünk. Mindegy. Gyorsan eltereltem a gondolataimat és megnéztem még egyszer a filmet, mert unatkoztam. Dőltem a röhögéstől, néha pedig már azt hittem, hogy komolyan kettészakad a hasam, mert a nevetéstől már tényleg nagyon fájt.
Este elmentem fürdeni és bevágódtam az ágyba. Természetesen Niall-el álmodtam. :S

8 megjegyzés: